Rendesen leckéztet az élet, de nem hagyom magam :D

Persze mindenki tudja, hogy idén nyáron nagyon meleg volt. Mindenki próbálta tartani az edzéstervét és készülni, fejlődni.

Egy ideig én is küzdöttem , főleg májusban , mert az Ultrabalaton verseny lebegett a szemem előtt.
Óriási élmény volt ismét, de aztán valami elmúlt.
Elfáradtam ..
Majd jött a nagy meleg, nem volt kedvem futni .
Jött az úszás , a trx, a pilates, a jóga...és IMÁDTAM ..a futásra gondolni sem mertem- akartam .
Szegény cipőim csak sírtak a sarokban .
Tudtam, hogy így nem lesz szeptemberben félamaraton .. No nem baj, majd futjuk párban ...
Augusztusban az allergiám sem kínzott annyira, így volt időm , kedvem újra futni.
Augusztus 19-én életem legjobb 10-km-ét futottam meg.
Tiszta happy volt. Végig mosolyogtam, suhantam, szárnyaltam ...Nagyon élveztem . Tudtam, hogy szeptemberben egy tökéletes váltófutásunk lehet így.

Majd megint közbe szólt a sors, az égiek , a testem ....Vigyázok rá, óvom, védem . Erősítem , karban tartom, kényeztetem, de Ő mindig okoz meglepetéseket .

Augusztus 20-án éjjel begörcsölt a bal vádlim, majd minden nappal egyre rosszabb lett a fájás.
Augusztus 23-án vasárnap délután megnézte a háziorvosom . Rögtön kórházba küldött ,trombózis gyanúval. Ott 3 órát vártunk, majd egy Uh vizsgálat után hazaküldtek, hogy nincs semmi bajom :(

Kedden ismét látott a háziorvos, aki nem hagyta annyiban a dolgot és s.o.s-ben intézett egy Uh-.t nekem. Ott kiderült, hogy nincs keringés a vádlimba. Majd másnap a vérteszt is igazolta ezt a tényt.
Rohanás a kórházba... nehogy valami gond legyen !!!
Nagy duzzogva újra csinálták bent a vizsgálatokat, és már este 6-ra a kardiológia osztályra is kerültem.
6 nap után kezdték el a heparin injekciókat, majd a vérhígító gyógyszeres kezelést .
Diagnózis : Mélyvénás trombózis

Mitől lehet ?? Nekem , aki mások szerint is egészségesen élek, sportolok , nem dohányzom .... igen ám, de fogamzásgátló tablettát viszont szedek. 1,5 hónapja váltottam másik gyógyszerre, az orvosommal jól átrágtuk a témát , aki megnyugtatott, hogy nem lesz semmi gond.

Hát még is lett...


Most 2 héttel a kórház után ismét engedélyt kaptam a mozgásra. Szépen óvatosan elkezdhetem megint felépíteni magam.
Természetesen rögtön izomvesztés volt, majd jött a plusz súly is.. és búcsút intett a kondim is :(
Állandóan éhes vagyok ( ez jó jel ? )
Már egy hete sétálgatok, spinning bringán óvatosan tekerek és a hétvégétől előkerültek a botok . Megint Nordic Walking lett a kedvenc sport :D

Bár hihetetlenül kifáraszt és egekben a pulzusom.
Mit nekem a hónapokig tartó pulzuskontrollos edzés ? Olyan, mintha soha sem mozogtam volna :(
Na, de innen szép nyerni  ....bár ezt már sokszor hangoztattam.
Máskor is fel tudtam állni és újra tudtam kezdeni. Most is megteszem .
Lassan, de biztosan fogok haladni.
Vannak célok és tervek . Nem elérhetetlen álmok, de nagyon vágyom rájuk.
Idén le kellett mondanom  már az összes versenyemet . Jövőre pedig nem nevezek előre , majd az uccsó pillanatban ;)
Bár az örök szerelem megmarad. Idén decemberben nevezzük a csapatunkat a 2016-os UB-ra ....<3
Ahová már teljesen egészségesen és totál felkészülve fogok érkezni :D

Téli alapozás

Pár szösszenetet elmentettem , de nem lett belőlük bejegyzés... :(
Most megosztom itt a blogban, csak, hogy meg legyen a folytonosság :D


Januárban jött a hideg....nem mertem kimerészkedni , vigyáztam a testi épségemre.
Futópadra szorultam. Eddig szerettem ..
Ma már nem ..

Pulzuskontrollos edzést próbálgattam, hátha nekem is összejön a csigalassúsággal való fejlődés
Olyan lassan kellett  csoszogjak , hogy 145-148 körül tudjam tartani a pulzust, hogy bizony az 6km/h jelentett a padon ..
Sírtam ...
Összeszorítottam a fogam és már fejből tudom, hogy hány barázda is van a lambéria csíkjain ...
De toltam a padon a km-eket...
Csoszogtam..
Vesztemre..
Megváltozott a futómozgásom és a jobb talpamban egy ín úgy meghúzódott ,hogy alig tudtam menni ..majd kicsit tompult a fájdalom, de aztán megnyertem a sarkamra .
Mindenki aggódott és félt, nehogy sarokcsont kinövésem legyen .
Nem futottam 2-3 hétig .
Viszont rengeteget tekertem a spinning bringán , így meg volt az edzés is .
A derekam is xarakodott ismét..
Aztán mikor már mindenki kilábalt az influenzából, én csak megnyertem addigra a vírus végét.

Március 15-én kedvenc futó csajsziaiammal futottunk Vácrátóton rendezett terepfutóversenyen . Örömfutásnak szántuk, így csak 4 km-t terveztünk, de a helyszínen átneveztünk a 12,5 km-re..
Persze előtte nem futottam hetekig . Köhögve, prüszkölve és természetesen @nyázva  róttam a km-eket :D
Utolsóként rajtoltunk , mert mi még fotózkodtunk, amikor az eleje már az első kilométerét is megtette ;)  és bizony  utolsóként is értünk be. A csapat tagjai vigyáztak egymásra és visszafutottak értünk..együtt futottunk be a célba ;)

Kihevertem az izomlázat és már is az I. Veresi futófeszten találtuk magunkat . Az idei  első forró nyári nap volt a verseny napján . Ismét a sárga pólósok lepték el a futópályát. Ugyan csak 10,5 km-t vállaltam be , de így is lógott a belem, hiszen jól befűtöttek és sajna a frissítés kevésnek bizonyult a forróságban .

Sajnos a Vivicittára nem tudtam elmenni, mert a derekam úgy döntött, hogy a mosogatás nem neki való . Jó egy hétre megint kényszerpihenőre kerültem. Megfogadtam, hogy nem nyírom ki magam  az UB - előtt. Nem lesz több verseny, nem lesz több megmérettetés..

Coca Cola  női futógála előtt 1 héttel megfűztek, hogy még is induljak mind a három távon. Jó edzés lesz az Ultrabalatonra.
Betapeltettem a derekamat és rajthoz álltunk 2+5+10 km-en is . Remek kis futások voltak , nem törődtünk az idővel, csak az volt a cél  , hogy a távokat kényelmesen tudjuk lefutni .
A nap ismét ránk mosolygott és ontotta melegét, de mi azért is végig csináltuk a ránk szabott penzumot :D


És már is május közepe van ... már csak 2 hét- és itt az UB...

Megyünk és körbefutjuk a Balatont  ...csak azért , mert OTT VAN !!!

Futó szülinap

                                   Bizony-bizony .... most ünneplem a 2. futó szülinapomat :D
Január közepén kezdtem el a futópados  futást immár 2 éve. Télen , hidegben . Nem merészkedtem ki ( hiszen én akinek a hideg amúgy is az ellensége) , sosem vágytam a téli sportokra ;)
(kezdetekről  itt olvashatsz )

Azóta sok minden történt .. A 2014-es évet 700 km -futással zártam , volt 128 km gyaloglás , és 89 km bringa...
Volt két 10 km -es versenyem, majd az UB-n kb 23 km ,és ősszel sikerült kicsikarni magamból egy szenvedős Félmaratont .
Fény derült két gerincsérvre és egy gyöki cisztára. Az évem tartogatott 3 idegbecsípődést , ami legalább 4 hónapnyi kényszerpihenőre ítélt.
Na, de innen szép nyerni :D

Az idei évben lassítani szeretnék, nem készülni versenyekre . Nem hajtani . Egészséges maradni és sérülésmentesen futni.
Bár egy álmot megtartottam és ez az Ultrabalaton versenye...

6 fős csapatban teljesítjük idén  a 220 km -t ,   mi  a --MiCsodaNős és a MiCsodanők  csapata
Miért pont ez a verseny az álom ??
Ez egy leírhatatlan érzést okozó megmérettetés . Embert nem kímélő , mentálisan és fizikálisan is hatalmas megpróbáltatást igénylő futam .
Mindez idén 220 km -es Kör keretein belül.
Természetesen ez egy Ultra verseny, ahol az igazi Hősök az egyéniben -párosban indulók ...
Na,de Ők számomra az UFÓ kategóriába tartoznak és minden tiszteletem az övék .



Karácsonykor történt egy számomra megmagyarázhatatlan dolog .
A futó csoport, aminek tagja vagyok ,olyan emberségről tett tanúbizonyságot , hogy az a mai napig hihetetlen számomra.
Egy kedves ismerősömnek összedobtak egy új futócipőt és kapott pluszban egy alig használt cipőt is , sőt annyi pénzt dobtak össze pár nap alatt ezek a remek emberek , hogy még két másik társunknak is tudtunk meglepetés  Spuri ajándékutalvánnyal kedveskedni.
Önzetlenül adtak , pont úgy, ahogy önzetlenül segítenek minden társuknak , akik a csoport tagjai .
Ők a kilométergyűjtők csapata .
Büszke vagyok , hogy közéjük tartozhatok !

 Decemberben kezdtem ismét futni , kicsiket , rövideket, lassan . Majd az időjárás beszorított ismét a futópadra . Próbáltam lassan futni, alacsony pulzussal. A padon sikerült is , de terepen képtelen vagyok tartani. Futok , lassan ..emelkedőnek felfele, de a pulzusom csak vihog rajtam és vígan az egekben táncol :D
Na, de majd ezt is megoldom ...
A futás mentes napok bringázással és nyújtással telnek , no és néha pihenek is.




                                    Légy üdvözölve 2015... legyünk barátok , rendben?

Hope-...............

                                  ..............A remény hal meg utoljára.......................

Nem tudok pozitív hírekkel szolgálni, bár mondjuk ez sem igaz ebben a formában , mert bizony minden egyes lépés amit sportként tesz az ember, az az egészsége megőrzése illetve az edzésben maradás nagy nagy lépése......

Viszont én még messze állok bármiféle bajnoki címtől ... ezért talán túl  sokat foglalkozom az akadályokkal .



Szeptembertől folytonos kényszerpihenőn vagyok. 5 nap kemény fájdalmak között, kúszok mászok..majd a következő 5 nap a rehab ideje... amikor még fáj-fáj, de már virgoncabb vagyok :)
Aztán kapok 3-4 nap fájdalom mentes időszakot ....akkor kezdek fellélegezni , de akkor ismét kezdődik minden előröl...Belefáradtam már..
Elszoktam már ettől.. Ez az év már olyan jó volt, már nem kellett mindig óvatoskodnom, már nem kellett arra figyelnem, hogy kelek fel reggelente ....és ez olyan észrevétlenül jött és olyan gyorsan megszoktam... sajna egy ideje ismét emlékeztetnek ezekre a kiváltságokra a napok....

Próbálok motivált lenni, próbálok csak a céljaimra koncentrálni, de nagyon nehezen megy.

Nemrég betöltöttem a 40. évet. Imádok 40 lenni :) Érett nő lettem, boldog és kiegyensúlyozott..

 Imádom a munkáimat és a szabadidős tevékenységeimet is. Nagyok a gyerekeim , próbálgatják a szárnyaikat, így már egyre kevesebb időmre tartanak igényt. Így több jut nekem az időmből :)
Jó lenne sportra használni... csak ezt a testemnek is akarnia kéne ...

Egy ideje csak Nordic Walking-ni mertem kimenni... Évekig botoztam, hóban-sárban , napsütésben . Nagyon szerettem . Most is élvezem, de amit nem értek, az az , hogy miért emelkedik már a pulzusom a NW-nál is...

Ma is kimerészkedtem, pedig a földön aludtam az éjjel , mert a derekam megint nem szerette a szuper ágyunkat -sem- .
Az első km-en..fáztam, fájt a derekam, majd a csípőm is is nekikezdett ... Vonszoltam magam és közben viaskodtam magamban, mert nem tudtam, hogy jót teszek e ezzel magamnak... Aztán mentem tovább... Muszáj volt.
Elértem egy homokos részre ... Ott összefogtam a botokat és elkezdtem kocogni , mert ugye , ha gyalogolni nem megy ...akkor próbáljuk meg a futást :)
Nagyon jól esett, de borzasztó hamar az egekben volt a pulzusom és iszonyú hamar kifáradtam ...
ismét gyaloglásra adtam a fejemet. Próbáltam többször nekiveselkedni a futásnak ...
Fülemben zenével  futottam ...karácsonyi dalok szóltak a rádióban , közben a nap is kisütött és csodásan megvilágította a tájat és -és -és ÉN FUTOTTAM .... elsírtam magam ...
MERT TUDTAM .... NEKEM EZ AZ UTAM , ÉN EZT AKAROM CSINÁLNI ...
.MERT VANNAK VÁGYAIM, ÁLMAIM ... és még , ha nehezen is ,de el fogom érni őket.
MERT ÉN ÍGY AKAROM ...

Van amikor csak agyban működnek a dolgok ....

............mert nincs hozzá sem erő, sem idő ... Így marad az agyalás ...a fejben futás :) 

 

Nagyon lassan gyógyulok . Még mindig hamar kifáradok, még mindig rám jön néha egy -egy köhögő roham. Persze munka van bőven -- és egy napra simán 2 napnyi feladat jut. Kinek van ereje ezek után futni ?
Reggel ugye nekem nem megy ...Akkor még össze kell kanalaznom magam és bejáratnom a tagjaimat.
Napközben meg ott a meló, amikor az ember agya szépen azon járhat , hogy miként tudna legalább fél órát elcsenni és elmenni futni egy kicsit.
Persze egész héten halasztódott ez a terv...Egy jógát beiktattam azért , de az édeskevés volt

Pénteken már kezdtem érezni, hogy elvonási tüneteim 

vannak.. Már rám sötétedett , így futni nem mertem elmenni, de a barátnőmmel elmentünk a kertek alatt egy kicsit Nordic Walking-ni.
Nagyon szerettem , szeretem még mindig. Totál a zsírégető tartományban van a pulzusunk. Simán több kalóriát égetek el így, mint futva . Ki érti ezt ??
Sötétben , néha működő közvilágításban botoztunk, Persze megtaláltuk az összes ingoványt, pocsolyát és gödröt. Hazaérve olyanok voltunk, mint akik sárban dagonyáztunk :)

Másnapra mindenem fájt...:)

De jó érzés volt... VÉGRE... VÉGRE ...éreztem, hogy élek, hogy van izomláz az azt jelenti,
hogy JÓL DOLGOZTAM ...                        

Tudom, hogy kéne több edzés -- más edzés,
de most valahogy Pause üzemmódra kapcsoltam...

Olvasom a Fb-on, hogy a lányok is ..csapattársaim is szenvedtek ezen a héten. Ki időhiányban , ki inspirációban , ki meg csak úgy...
De valahogy senkinek nem ment a futás.
Remélem most már kipihentük magunkat és a jövőhét majd új kedvet, erőt és kitartást hoz mindannyiunk számára.
Bár elég hideg időt jósolnak , beköszönt a tél....- jön a hó ..
De mit nekünk hóesés, mit nekünk mínuszok ???

Vasárnap délután , mikor ismét végeztem az egész napos teendőkkel , rájöttem, hogy most vagy SOHA...
Így felpattantam a futópadra és nagyon, de nagyon lassan elkezdtem futni. Majd szépen lassan emeltem a sebességet, kicsit intervalloztam is ... 4 km -t hoztam össze-..
Elfáradtam ...
De nagyon jól esett...
Most azért sem hagyom magam elbizonytalanodni ! Most ennyit bírtam ... majd holnap -holnapután Több lesz a táv....

A héten találtam egy jó motivációt : 

 És most igyekszem megfogadni ezt a Jó Tanácsot... Mert bizony a célra kell összpontosítani , nem pedig a fájdalomra, nem pedig a teendőkre, nem pedig a kifogásokra...
Mert menni fog... Mert Nagyon ,de nagyon SZERETNÉM :)

Az én 10 hónapom ...

............. tudom, hogy ez olyan semmilyen forduló , de nekem most valahogy bekattant, hogy összegzést csináljak . Majd 2 hónap múlva ismét megteszem.
Ép dögrováson vagyok ismét. A hét elején torokfájósan indult a nap , majd megkaptam az égiektől azt ,amire mindenki vágyik ... ( na, persze pont nem azt, de ez egy másik történet )
.
Kedden elmentem egy kicsit futni, hogy könnyítsek a lelkem viharain... Könnyebb lett....de megkoronáztam a nyamvadtságom. Azóta fejgörcsben telnek a napjaim, pluszban köhögök mint egy kehes ló ...

Hát akkor összegezzünk egy kicsit

Januárban kezdtem el futni ...Január 15 -én álltam fel a padra.
J: 15,5 km
F: 30 km
M: 61 km
Á: 84,5 km
M: 72,4 km 
J: 61 km
J: 65,5 km 
A: 47 km
Sz: 67 km
O: 85 km 
N: 16.5 km

Eddig összesen : 606 km 


Most november 15 van . így pont 10 hónapja futok ...Igen ...futónak nevezem magamat,még, ha ez nagyképűen is hangzik. Hiszen neki indulok minden alkalommal. Még akkor is, ha fáj ... de megyek , mert tudom, hogy a végén CSAK JÓ LEHET ! ( most is azon jár az eszem, így betegen, hogy menni kéne ,de nagyon :) )
Két versenyen is megmérettettem magamat és Magamhoz képest  nagyon jó eredményt értem el.
Nagy álmaim és vágyaim vannak a következő évre, de leginkább azt szeretném, ha én is futhatnék még nagyiként :)

Nehézségek évszaka van most....

............ szomorúan konstatáltam, hogy az idei ősz bizony nehézségeket okoz nekem is és a családomnak is.
A srácaim már nem kicsi gyerkőcök , de még is folyton beteg valamelyik. Ha nem ők, akkor mi felnőttek ....
Gondoltam hamar kiheverem ezeket a nyavalyákat, mert amíg jó idő van, addig menni kell ( kellene) futni és élvezni a lehetőségeket...

Az előző hónap tök jól alakult mindezek ellenére, most meg csak 2x voltam futni és már 12-e van.
Most is tiszta takony vagyok, fáj a torkom és a fejem is. De elmentem ma egy rövidre. 6.1 km volt terepen. Szenvedtem , mint a kutya , de legalább futottam...
A térdem nyikorog, fáj-- most már a bal térdem is érzékeny..
Mi lesz ebből ???
Most még az sem tud teljesen felvillanyozni, hogy ismét Fortuna kegyeit élvezhettem .
Nyertem egy Iron Man órát a futócipok.com-tól  egy játék keretén belül.

Csodás narancssárga... Nagyon szeretem a színét :)
Nem pulzusmérős, "csak" köröket mér, stopper idős és még mindenféle kütyüs ... 200 m-ig vízálló ..szóval egyszer búvárkodáshoz is jó lehet.
Persze sokan vannak , akik szerint -Már megint Te nyerted az órát ?  Minek az neked ? -véleményen vannak ..
Pedig én sem tettem többet érte, mint bármelyikük.
Kitöltöttem a kérdőívet, ezáltal jelentkeztem --és kész ..
Vártam a sorsolást.
És életem második nyereménye került a kezembe.
Eddig az évig még soha nem nyertem semmit.
Na jó , tombolán néha, de ott is elenyésző dolgokat.
Most idén meg ez a második sport órám :)

Játszom még cipőért is ....hónapok óta .. Még sem nyertem :P
Pedig milyen szuper volna, ha minden ilyet bevonzhatna az ember lánya :D

Na viccet félre téve ... Azt még szeretném elmondani, hogy nagyon motivál egy kedves hölgytársam kitartása. Néha kételkedem magamban . Néha azt érzem, hogy az az áprilisi 21 km túl nagy falat számomra , de minden alkalommal, amikor olvasom  B.Monikát , rá kell jöjjek, hogy bizony semmi más nem hiányzik belőlem --csak a kitartás :)

Monika a maga betegségével együtt fut..... Tudja, hogy vigyáznia kell magára, de szépen lassan halad az útján. Ezért CSODÁLOM   érte...
Nekem meg most az jutott osztályrészül, hogy minden nap fáj valami , minden nap van valami nyavalyogni valóm ...ezáltal csökken a bizodalmam is önmagamban. De talán egyszer nálam is véget ér ez a sorozat és megrázhatom magam . Na akkor már tudatosan tudok készülni a megmérettetésekre. Viszont addig sem hagyom magam ! Nem lehet....
Kicsit nyalogatom a sebeimet, legyen az testi vagy lelki --aztán már indulok is futni :)
Hiszen  már csak 152 nap van a vivicittáig