Bevállalom ................van..

...................bizony az.....
Remélem nem lesz olyan kusza a bejegyzésem, mint ahogy a fejemben a gondolatok cikáznak.

Gondoltam, arra is, hogy azt a címet kéne adni, hogy a
                         HP. korszak -....remélem a menopauza még  messze van :)

Most így délutánra már megvilágosodtam, de azért lekörmölöm a mai gondolatmenetemet.

Semmi sem jó ...

Mindig , mindenben találok hibát -valami mérgelődni valót , annak ellenére, hogy megfogadtam..  

Csak a CÉL lebeg a szemeim előtt.

  Vasárnap a futópadon szenvedtem ..
-melegem volt, pedig nem is ment a fűtés.
-unalmas volt, pedig igen rövid időt töltöttem rajta.
Arra figyeltem
--fáj e valahol , valami ( FÁJT  :) )
--mennyi a pulzus...
--mennyi az idő ...
Nem pedig a futás örömére.




Ma kimerészkedtem terepre.
Kihagytam egy napot..pihentem .
Hordom a mágneses térdpántot, Bandázsban futok,
mint ahogy a nagyok szoktak ...

Kínszenvedés volt a dolog. Barátságtalan időjárás volt. Bár néha a napocska azért rám mosolygott. :)
Felöltöztem , mert nagyon,de nagyon fázós vagyok.
15 fok alatt már begubózom és hagymahéjként halmozom magamra az öltözetet :)

Ma 2.5 fokban indultam neki .
Sokat olvastam róla, hogy nem szabad túlöltözni.
Ezért volt egy dry trikó, egy vastagabb alá öltözetes pulcsi ( természetesen a megfelelő helyeken lukacsos betétekkel :P )
Plusz egy szélkabátka....
Az első km--n szétfagytam ... Annyira, de annyira fáztam, hogy azon gondolkoztam , hogy tényleg NORMÁLIS vagyok -.e ...
Muszáj e ezt nekem csinálnom ?
Tuti, hogy más emberi lény nem tesz ilyet. Mindenki csak henceg, hogy ők ilyen időben is képesek futni :D

Majd kezdtem átmelegedni ,de a pulcsi lukacsos részén fújt be a metsző hideg szél ...
 Olyan igazi jó érzésű, pengehasogató jellegű szél .
Nem vittem magammal fejpántot, így csak a fülemben lévő füldugaszos zene segített megvédeni a füllefagyásos opciótól, viszont a baseball sapi simlédere legalább felfogta a szelet, ha lefelé fordítottam a fejem ... ( apró örömök ;)

Amíg emígy agyaltam, a normalitásomat kétségbe vonva, már azt vettem észre, hogy bőszen hazafelé tartok .
Eszem ágában sem volt a surranó pályán eliszkolni. Kerestem a legrövidebb utat hazáig ....

Szépen csúfos kudarcot vallva , haza kocogtam .....

Kérdezte is drága párom... Na , mi történt, hogy ilyen gyorsan hazaértem ??? ...
Elmeséltem a kudarcomat, mire Ő támogatását adván közölte : Ugye megmondtam, hogy nem fogod bírni a hidegben való futást ...
Hiába... ISMER :)

Most itt lehet azt is mondani, hogy rosszindulatú, vagy ép ellenezné a sporttal töltött időm...de nem ez van .
Egyszerűen tudja, hogy én novembertől -márciusig, bizony a szabadban való tartózkodásomat a lehető legrövidebb időre korlátoztam már...
Néha belefér egy-egy séta. Még pár km- Nordic Walking is .. Természetesen hagymahéj szerű öltözékben :)
Na, de hogy FUTNI ???

Hazaérve, alig vártam, hogy egy jó meleg fürdőt vegyek. Ott jól kielemeztem ezt az egész szélmalomharcot.
És úgy döntöttem, hogy majd azért megpróbálom én ezt még ...hátha sikerülni fog :)

Délután böngészgettem és találtam egy érdekes cikket, ahol ép azt taglalták, hogy az embernek a sportossági önleértékelése is okozhat akár térdfájdalmat. Hiszen saját magát húzza le, hiszen saját maga kételkedik a teljesítményében. Így saját maga képes okozni testi fájdalmat pszichésen is...

Rögtön párhuzamot vontam .... hiszen sem a pihenés, sem kencék, sem gyógyszer nem segít az én fájdalmamon .
Ráadásul nem is találtak semmi szervi problémát, max a tartásbeli gondjaimra lehetne fogni a dolgot.
Na, de nyáron nem volt bajom ....:)


Tudom, hogy sok a rizsa és a nyafogás...de ezek nekem most sok-sok fejtőrést okoznak a napjaimban, miközben pedig szeretném megváltani a világot-a világomat.
Szeretnék felkészülni áprilisra, de közben meg nem érzem magam 100%-ban biztosnak...

Hiába ..az a fránya önbizalomhiány mindig learatja a nyamvadt babérjait...

És a mai motiváló , inspiráló mondat :  Mindenki annyi, amennyinek érzi magát   !

De nem felejtettem el a héten talált motiváló képet...
Csak még keveset virtualizáltam :)  

Nehézségek évszaka van most....

............ szomorúan konstatáltam, hogy az idei ősz bizony nehézségeket okoz nekem is és a családomnak is.
A srácaim már nem kicsi gyerkőcök , de még is folyton beteg valamelyik. Ha nem ők, akkor mi felnőttek ....
Gondoltam hamar kiheverem ezeket a nyavalyákat, mert amíg jó idő van, addig menni kell ( kellene) futni és élvezni a lehetőségeket...

Az előző hónap tök jól alakult mindezek ellenére, most meg csak 2x voltam futni és már 12-e van.
Most is tiszta takony vagyok, fáj a torkom és a fejem is. De elmentem ma egy rövidre. 6.1 km volt terepen. Szenvedtem , mint a kutya , de legalább futottam...
A térdem nyikorog, fáj-- most már a bal térdem is érzékeny..
Mi lesz ebből ???
Most még az sem tud teljesen felvillanyozni, hogy ismét Fortuna kegyeit élvezhettem .
Nyertem egy Iron Man órát a futócipok.com-tól  egy játék keretén belül.

Csodás narancssárga... Nagyon szeretem a színét :)
Nem pulzusmérős, "csak" köröket mér, stopper idős és még mindenféle kütyüs ... 200 m-ig vízálló ..szóval egyszer búvárkodáshoz is jó lehet.
Persze sokan vannak , akik szerint -Már megint Te nyerted az órát ?  Minek az neked ? -véleményen vannak ..
Pedig én sem tettem többet érte, mint bármelyikük.
Kitöltöttem a kérdőívet, ezáltal jelentkeztem --és kész ..
Vártam a sorsolást.
És életem második nyereménye került a kezembe.
Eddig az évig még soha nem nyertem semmit.
Na jó , tombolán néha, de ott is elenyésző dolgokat.
Most idén meg ez a második sport órám :)

Játszom még cipőért is ....hónapok óta .. Még sem nyertem :P
Pedig milyen szuper volna, ha minden ilyet bevonzhatna az ember lánya :D

Na viccet félre téve ... Azt még szeretném elmondani, hogy nagyon motivál egy kedves hölgytársam kitartása. Néha kételkedem magamban . Néha azt érzem, hogy az az áprilisi 21 km túl nagy falat számomra , de minden alkalommal, amikor olvasom  B.Monikát , rá kell jöjjek, hogy bizony semmi más nem hiányzik belőlem --csak a kitartás :)

Monika a maga betegségével együtt fut..... Tudja, hogy vigyáznia kell magára, de szépen lassan halad az útján. Ezért CSODÁLOM   érte...
Nekem meg most az jutott osztályrészül, hogy minden nap fáj valami , minden nap van valami nyavalyogni valóm ...ezáltal csökken a bizodalmam is önmagamban. De talán egyszer nálam is véget ér ez a sorozat és megrázhatom magam . Na akkor már tudatosan tudok készülni a megmérettetésekre. Viszont addig sem hagyom magam ! Nem lehet....
Kicsit nyalogatom a sebeimet, legyen az testi vagy lelki --aztán már indulok is futni :)
Hiszen  már csak 152 nap van a vivicittáig

Viszlát októberi meleg ősz .......

...............csodás napjaink voltak. Imádom ezeket a szép napokat, a finom illatokat, a gyönyörű színeket.
Napról napra megmelengetik az ember szívét.
A napnak még van ereje, de már az árnyékban fázunk , ha nincs nálunk egy pulcsi...Na,de sajna októberrel ez is bevégeztetett.. November veszi kezdetét és jön az ősz szomorúbb időjárása...

Nagyon jó volt  futni ebben az  októberi időben.
Már nincs melege az embernek, bár rólam még ilyenkor is folyik a víz rendesen .
Simán lehet még capri naciban és pólóban futni , még nem kell felöltözni nagyon .
Napközben indulok neki futni, én ezeket még élvezhetem így ...ilyen szerkóban ;)

Volt ebben a hónapban minden ...gödör, lelki összeomlás, ízületi fájdalmak , teljesítmény és távcsökkenés .Kétségbeesés a köbön ...Na ,de volt saját rekord megdöntés is ...mind távban , mind össz km-ben .
Ezért a végére egész jól zártam a hónapot.  :)
Nem volt szokásom soha statisztikát készíteni, de amióta futok ez valahogy mániámmá vált :) Folyton dokumentálok és folyton összehasonlítok ..természetesen a saját teljesítményeimet.
Mert csak magamhoz tudom viszonyítani az elért eredményeimet. Ebben a szép októberben  megleptem magam a hónap elején egy új terep cipővel....Már nagy szükségem volt egy jó cipőre. Bár nem panaszkodhatom a Pegasusomra sem, de az még sem terep cipő. Sikerült bemérettetni a lábam, majd szakember segítségével kiválasztani egy számomra megfelelő szuper csukát. 

Ebben a szép októberben 13 alkalommal voltam futni  és 85.5 km raktam a cipőmbe. Statisztikailag ez a legjobb hónapom :) Bár sokat nyavalyogtam , és sok volt a kényszerpihenő is ,de valahogy a végén még is ilyen jól sikerült. Ma is szerettem volna kimenni futni, bár ma pihenő nap lenne.... de gondoltam egy nagyot , és még egy 4,5-5 km ..lenyomtam volna, hogy kerek szám legyen  a végén ,de hamar lehűlt a levegő és meggyőztem maga, hogy elég volt mára a jóga...Majd a következő hónapban megint versenghetek magammal.

Egyre nagyobb elégedettséggel szemlélem ezt a hónapot ...Bár eléggé megviselt az átállás, de amint látom még sem olyan rossz ez az ősz, mint ahogy én azt eleinte éreztem ...

Most győzködöm magam, hogy jó lesz nekem a hidegben is futni ...
Tegnap fázott a fejem .... Nagyon megizzadtam és fújt a szél. Féltem is, hogy meg fogok fázni, de hála az égnek nem így lett...
Ki kell még tapasztalnom, hogyan is kell öltözködni a hűvösebb napokban.Tavasszal amikor kimerészkedtem már terepre szépen benne jártunk a márciusban. Akkor már nem volt olyan metsző hideg.

Holnap már November ... új hónap ...új kihívás ... ( új statisztika :P )

Helyzetjelentés a gödör aljáról ...........

..............igen onnan , mert most ép ott leledzek éppen. Nem tudom, hogy melyik fázisnál tartok--ép ások -e még lefele, vagy már csak gubbasztok és gyűjtöm az erőt a kimászáshoz,de majd holnapra kiderül .......

 

Próbálok nem negatív lenni, de valami minden napra jut, ami egy kicsit taszajt rajtam , így stabil gödörlakóvá váltam az elmúlt hetekben. Talán még magamnak sem mertem bevallani.
Természetesen nem kizárólag a futásaim kudarca lökött le a mélybe. Válságként élem meg az anyai szerepemet is , hiszen nem tudok segíteni a gyerekeim problémáján.
Már túl nőttek rajtam .(mind a gyerekeim -mind a problémáik ) Persze tudom, hogy nem az én dolgom megoldani mindent, de sajna rá kellett ébredjek, hogy azon túl, hogy ez már nem az én dolgom ...sajnos már erőm és hozzáértésem sincs...
A fiam kész felnőtt , és nem igazán érdekli már ,hogy mi mit beszélünk. Csak az a baj, hogy a mai világhoz kevés az Ő gondolatmenete ..én már ennyi idősen ép őt hordtam a szívem alatt és bizony baromira önálló voltam, hiszen felelősségteljesen döntöttem az anyaság mellett ( ja... terhes lettem és kész :P --na jó , azért nem ép így volt, de ha lesarkítjuk a dolgokat, akár így is értelmezhető )
Lányom is az egyik válságból a másikba lép . Keresi az útját és közben szenved és minden lépése fájdalommal jár .( mind neki -mind nekünk ) 

Szóval kemény menet ez a leválás. Amikor kicsik voltak jöttek azzal az ismert dumával
 "Kis gyerek-kis gond, Nagy gyerek -nagy gond !"
Na akkor azt hittem, hogy csak azért mondják ezt, mert már elfelejtették, hogy milyen is volt a kicsi gyerekekkel... Ezért felnagyítják a kamaszos problémákat...
Most van itt ,a TAPASZTALÁS ideje .
Nem panaszkodhatom , mert jó fej srácaim vannak. Rendes gyerkőcök ... csak az anyjuknak nehéz elfogadni a tehetetlenséget.

Közben vannak más stresszhelyzetek is , de kinek nincs ? Munka, család ... mindig van valami , ami miatt az ember feszült ,ideges.
A futás is nyögvenyelős. Nem tudom sem a tempót , sem a távot tartani úgy, ahogy régen . Szeretnék jót futni , rákészülök testben és lélekben . Még sem megy. Jön a lábgörcs, jön a zihálás -magas pulzus, majd a térdfájdalom. Pedig ugyanaz az útvonal, ismert a terep ...
Ismét előkerültek a régi mozgásszervi bajaim . Hol a térdem, hogy a csípőm ...most ép a derekam van soron . Minden napra jut valami . Persze ez kizárja a futás lehetőségét. Közben meg sóvárgok utána, és fejben lefutom az útvonalat , számolgatom a kilométereket .
Elfáradtam a harcokban már...
Szeretnék csak úgy futni .... futni ...futni ... nem foglalkozni a pulzussal, az idővel és a távval sem .
Csak úgy a magam örömére.
Persze könnyen mondjátok ...na és mi tart vissza ???
Hát minden ... de majd ezen is túllendülök, mint minden máson ....és meg lesz az a spontán futás is ...
Csak ki kell bekkelni ...



Itt is szeretném megköszönni Györgyi mai napi blogbejegyzését . Jól jött az ázott lelkemnek...
http://futasvelem.blogspot.hu/2013/10/a-rozsaszin-kod-es-ami-mogotte-van.html