Valami elkezdődött ......:)

......................... de el ám :) !!!!!!
 November 12-én megnyitották a honlapot ismét ...feltöltöttek számunkra rengeteg fontos információt ,
DE NEM ELEGET :P

Rengeteg kérdés fogalmazódik meg bennünk napról napra. Szervezés, intézkedés, keresgélés , kutakodás. Információk -tapasztalatok begyűjtése...
Ami számomra teljesen érdekes, és szinte érthetetlen, hogy akárhol kopogtatok , mindenütt szűken bánnak az infókkal. Persze megértem én, hogy csínján bánnak az értékes , szinte titkosnak vélt infókkal, de nem azt kértem, hogy névvel és címmel ellátva adják a kezembe a dolgokat.
Megszervezzük mi magunknak az utat is , a szállást is és minden egyéb más dolgot, de mondjuk jól esne, ha valaki elmesélné az általuk megtapasztalt buktatókat.
Na, de innen szép NYERNI!

Mert bizony...Mi 2014. május 31-én lebonyolított versenyen nyerni fogunk ! Ha ,nem is a szó legszorosabb értelemében véve,
de leküzdjük a saját korlátainkat, és félelmeinket.
Megküzdünk az akadályokkal és bebizonyítjuk elsősorban magunknak ...másodsorban a világnak ! Hogy bizony nekünk, akiknek nehéz a mindennapokban is megküzdenünk a saját korlátainkkal , még ezt is bevállaljuk ...

Jó lesz ez --ÉRZEM !

Szépen összeállt már a csapat, lassan elérkezik a nevezési díj összeszedése is , ami így év végén nem ép könnyű és egyszerű feladat egyik családnak sem ...
A többi költségre meg gyűjtünk. Ki, hogy tudja megoldani . Perselyben ? Számlán ?   Esetleg a párnája alá dugdossa a forintokat. ??? Majd kiderül . 
Természetesen nekünk is jó volna valamiféle támogatás. Na,de ebben a nehéz időszakban igen szűk az emberek tartalékos cihája... De nem adjuk fel ...és minden segítséget elfogadunk , megköszönünk és méltón megküzdünk érte a versenyen !
                                                                                                                                                                                  

24 óra folyamatos futás nem kis megmérettetés .A tó megkerülése sem az , akár futva, akár kocogva, vagy ép gyalogolva.
Természetesen edzeni is muszáj ... Folyamatosan . Fejlődni .
.Mind időben , mind távban . Gyakorolni, esőben, szélben , hóban, sárban.Mindenre fel kell készülni .

Jó , májusban már nem kell hóvihartól tartani, de hideg, eső ,de akár kánikula is megörvendeztethet bennünket.
Na és akkor a km-ről még nem is beszéltünk.Mert bizony a ...212.km ... az nagyon hosszú táv... még, ha 10-en is futjuk le ...Itt életre szóló barátságok köttethetnek . Hiszen együtt küzdünk, együtt csináljuk végig ezt a majd 7 hónapot. Támogatjuk egymást, segítünk egymásnak a felkészülésben mind fizikálisan , mint mentálisan .
De bízunk magunkban , és tudjuk , hogy menni fog nekünk !
Együtt ... a csapattal... Mert Mi CSODANŐK ..együtt ezt is meg fogjuk tudni csinálni !
 

 

Szelek szárnyán

........... A múlt hét a pihenésé volt-.. Ez valahogy mostanában így megy. Egy hét hajtás, egy hét pihi..

Mivel én a fokozatosság híve vagyok , ezért csapjunk bele a lecsóba filling indult be ma. :)
A mai nap amúgy is a feszültség jegyében telik el. Ma műtik apósomat 78 évesen szívbillentyű cserével. Bár az elmúlt hetekben már megjárta a hadak útját és  pár napja  a szívklinikán csodájára jártak a medikusok ...hiszen olyan szívzöreje van -volt, hogy bizony elvileg ilyet élő ember ( mondjuk holt sem ) produkált még eddig...
Szóval a család összes tagja feszülten mászkál a házban . Próbálunk egymásra tekintettel lenni és nem szétmarni egymást.. Eddig ez egész jól sikerült.
De ez egy futó blog .---így inkább térjünk az edzésre, a többi feszültség meg majd csak alábbhagy.

Elindultam dél környékén . Gondoltam futok egy rövidet-közepeset--na jó egy hosszút !
És szorgalmasan szedtem a lábamat. Többször megfutottam a tó partján lévő utat ...

Szeretek itt futni . Jó a talaj, jó a levegő és a kilátásról ugye nem is kell szót ejteni.
Imádom a kacsákat, a nádasban neszező állatkákat. A halászni-vadászni járó macskákat.
Tavasszal óriási béka koncert van .Néha pár horgászt is találni a parton .
Ma ismét sokan köszöntek és hajráztak.
Gondolom a sokadik kör után már vakargatták a fejüket, hogy bizony nem vagyok normális, hogy ennyit futkosok :)
Kétszer meg is kellett álljak, mert kavicsot kaptam a cipőmbe , sajna nem akart arrább menni, így szúrta a lábam minden lépésnél . Ezért megállás...cipő le..kiráz , felvétel...kicsi nyújtás ..aztán indulás tovább.

Frissítésnek egy almasűrítményt és 2-3 gyümölcscukor volt. Indulás előtt egy Kalcium-magnzium-cink tablettát nyomtam be.(Futás után pedig egy adag izotóniás ital volt a jutalmam )
Mint feljebb írtam első körben rövid távra gondoltam, mondván, hogy majd holnap ismét rövid távot tudok futni. Mostanában zenével futok.
Azaz rádióval. Ép hírek következtek,
Ahol azt mondták melegfronti hatás és ingerlékenység, feszültség hat az emberekre. Legjobb oldás a SPORT...
Na akkor amúgy is extrém feszültség van bennem . Néha sírhatnék is...
Hát akkor oldjuk egy kicsit és fussunk többet.
Aztán még többet ...
És még többet....
Ez a nap 13.1 km lett... 1h 35p 09mp
Még soha nem futottam ennyit egyszerre..Pláne nem terepen . Dombnak fel, le ... Kavicsokat, gödröket kerülgetve.Ma kuka nap van . Mind a két faluban ( ahol én futok az pont az a terület, ami a két falut összeköti ) . Majd minden utcában kerülgettük egymást. Hol a kukás autó tolatott és figyelt merről jövök, hol én kerültem ki őket, ahogy a szemeteskukákat összehúzva emelgették be a kocsiba.
Amikor hazaértem pont a mi utcánkban voltak. A sofőr tisztelgett, ahogy beléptem a kapunkon :)
Gondolom ez volt az elismerés tőle, hiszen 1.5 órán keresztül végig kísérték az utamat ...
Hihetetlen élmény volt ennyit megfutni . Hiszen 10 hónapja még fogalmam sem volt, hogy én egyáltalán futni is tudok . Aztán az elmúlt hetek ízületi kínlódásai után egy ilyen távot megfutni , ez maga volt a léleksimogatás. Bár a feszültség még mindig tart , még mindig pattanásig vagyok feszülve... De közben meg ott a jóleső fáradtság és a büszkeség.... MERT ez MA JÓL SIKERÜLT!

Remélem ez már a gödör széle...és sikerül lassan kiérnem belőle. Bár még nagy út van a családunk előtt , hiszen még hátra van a hír..... a bármilyen hír....amitől félünk, rettegünk és közben bizakodunk....

Hiszen a szelek szárnyán suhan az ember az élete minden pillanatában. Hol lebeg, hol suhan, hol orkán erejű tempóban utazik .... hol szélcsendben stagnál...