2013. november 24., vasárnap

Van amikor csak agyban működnek a dolgok ....




............mert nincs hozzá sem erő, sem idő ... Így marad az agyalás ...a fejben futás :) 
 


Nagyon lassan gyógyulok . Még mindig hamar kifáradok, még mindig rám jön néha egy -egy köhögő roham. Persze munka van bőven -- és egy napra simán 2 napnyi feladat jut. Kinek van ereje ezek után futni ?
Reggel ugye nekem nem megy ...Akkor még össze kell kanalaznom magam és bejáratnom a tagjaimat.
Napközben meg ott a meló, amikor az ember agya szépen azon járhat , hogy miként tudna legalább fél órát elcsenni és elmenni futni egy kicsit.
Persze egész héten halasztódott ez a terv...Egy jógát beiktattam azért , de az édeskevés volt

Pénteken már kezdtem érezni, hogy elvonási tüneteim 
vannak.. Már rám sötétedett , így futni nem mertem elmenni, de a barátnőmmel elmentünk a kertek alatt egy kicsit Nordic Walking-ni.
Nagyon szerettem , szeretem még mindig. Totál a zsírégető tartományban van a pulzusunk. Simán több kalóriát égetek el így, mint futva . Ki érti ezt ??
Sötétben , néha működő közvilágításban botoztunk, Persze megtaláltuk az összes ingoványt, pocsolyát és gödröt. Hazaérve olyanok voltunk, mint akik sárban dagonyáztunk :)

Másnapra mindenem fájt...:)
De jó érzés volt... VÉGRE... VÉGRE ...éreztem, hogy élek, hogy van izomláz az azt jelenti,
hogy JÓL DOLGOZTAM ...                        


Tudom, hogy kéne több edzés -- más edzés,
de most valahogy Pause üzemmódra kapcsoltam...

Olvasom a Fb-on, hogy a lányok is ..csapattársaim is szenvedtek ezen a héten. Ki időhiányban , ki inspirációban , ki meg csak úgy...
De valahogy senkinek nem ment a futás.

Remélem most már kipihentük magunkat és a jövőhét majd új kedvet, erőt és kitartást hoz mindannyiunk számára.
Bár elég hideg időt jósolnak , beköszönt a tél....- jön a hó ..
De mit nekünk hóesés, mit nekünk mínuszok ???


Vasárnap délután , mikor ismét végeztem az egész napos teendőkkel , rájöttem, hogy most vagy SOHA...
Így felpattantam a futópadra és nagyon, de nagyon lassan elkezdtem futni. Majd szépen lassan emeltem a sebességet, kicsit intervalloztam is ... 4 km -t hoztam össze-..
Elfáradtam ...
De nagyon jól esett...
Most azért sem hagyom magam elbizonytalanodni ! Most ennyit bírtam ... majd holnap -holnapután Több lesz a táv....

A héten találtam egy jó motivációt : 

 És most igyekszem megfogadni ezt a Jó Tanácsot... Mert bizony a célra kell összpontosítani , nem pedig a fájdalomra, nem pedig a teendőkre, nem pedig a kifogásokra...
Mert menni fog... Mert Nagyon ,de nagyon SZERETNÉM :)









Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése