Most megosztom itt a blogban, csak, hogy meg legyen a folytonosság :D
Januárban jött a hideg....nem mertem kimerészkedni , vigyáztam a testi épségemre.
Futópadra szorultam. Eddig szerettem ..
Ma már nem ..
Pulzuskontrollos edzést próbálgattam, hátha nekem is összejön a csigalassúsággal való fejlődés
Olyan lassan kellett csoszogjak , hogy 145-148 körül tudjam tartani a pulzust, hogy bizony az 6km/h jelentett a padon ..
Sírtam ...
Összeszorítottam a fogam és már fejből tudom, hogy hány barázda is van a lambéria csíkjain ...
De toltam a padon a km-eket...
Csoszogtam..
Vesztemre..
Megváltozott a futómozgásom és a jobb talpamban egy ín úgy meghúzódott ,hogy alig tudtam menni ..majd kicsit tompult a fájdalom, de aztán megnyertem a sarkamra .
Mindenki aggódott és félt, nehogy sarokcsont kinövésem legyen .
Nem futottam 2-3 hétig .
Viszont rengeteget tekertem a spinning bringán , így meg volt az edzés is .
A derekam is xarakodott ismét..
Aztán mikor már mindenki kilábalt az influenzából, én csak megnyertem addigra a vírus végét.
Március 15-én kedvenc futó csajsziaiammal futottunk Vácrátóton rendezett terepfutóversenyen . Örömfutásnak szántuk, így csak 4 km-t terveztünk, de a helyszínen átneveztünk a 12,5 km-re..
Persze előtte nem futottam hetekig . Köhögve, prüszkölve és természetesen @nyázva róttam a km-eket :D
Utolsóként rajtoltunk , mert mi még fotózkodtunk, amikor az eleje már az első kilométerét is megtette ;) és bizony utolsóként is értünk be. A csapat tagjai vigyáztak egymásra és visszafutottak értünk..együtt futottunk be a célba ;)
Kihevertem az izomlázat és már is az I. Veresi futófeszten találtuk magunkat . Az idei első forró nyári nap volt a verseny napján . Ismét a sárga pólósok lepték el a futópályát. Ugyan csak 10,5 km-t vállaltam be , de így is lógott a belem, hiszen jól befűtöttek és sajna a frissítés kevésnek bizonyult a forróságban .
Sajnos a Vivicittára nem tudtam elmenni, mert a derekam úgy döntött, hogy a mosogatás nem neki való . Jó egy hétre megint kényszerpihenőre kerültem. Megfogadtam, hogy nem nyírom ki magam az UB - előtt. Nem lesz több verseny, nem lesz több megmérettetés..
Sajnos a Vivicittára nem tudtam elmenni, mert a derekam úgy döntött, hogy a mosogatás nem neki való . Jó egy hétre megint kényszerpihenőre kerültem. Megfogadtam, hogy nem nyírom ki magam az UB - előtt. Nem lesz több verseny, nem lesz több megmérettetés..
Coca Cola női futógála előtt 1 héttel megfűztek, hogy még is induljak mind a három távon. Jó edzés lesz az Ultrabalatonra.
Betapeltettem a derekamat és rajthoz álltunk 2+5+10 km-en is . Remek kis futások voltak , nem törődtünk az idővel, csak az volt a cél , hogy a távokat kényelmesen tudjuk lefutni .
A nap ismét ránk mosolygott és ontotta melegét, de mi azért is végig csináltuk a ránk szabott penzumot :D
És már is május közepe van ... már csak 2 hét- és itt az UB...
Megyünk és körbefutjuk a Balatont ...csak azért , mert OTT VAN !!!



Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése